Úton előzetes

Úgy tűnik mire elkészül a már hosszú idő óta beígért kritikám Kerouac remekművéről, addigra a film is kijön. Premier Cannesban...
Emlékeztetőül kik miatt figyelünk nagyon: Walter Salles, Kristen Stewart, Kirsten Dunst, Amy Adams, Sam Riley, Garrett Hedlund, Viggo Mortensen, Steve Buscemi.

Tarsem Singh, you are doomed

Hogy honnan tudod, hogy egy film olyan emberek kezébe került, akik tényleg értenek a promócióhoz? Onnan, hogy bár a bemutató bő 7 hónap múlva lesz csak, a forgatás még javában zajlik, de egy olyan két perces teasert dobtak össze, amire nem azt mondom, hogy öröm nézni, hanem hogy nehéz értelmesen megszólalni utána...Gyönyörű, nekem ennyi ment.

Bemutató tehát júniusban. Addig a tovább mögött lehet nézegetni a karakterposztereket.

Most már jobb

Lyrics under the cut..

Legyen már november

Shitting rainbows, puking unicorns, sweating christmas songs...

Hajnalodik...

...és mi mégsem ugrottunk ki az ágyból...A bőrünkből viszont igen, ezért nem értem, hogy ez a poszt miért csak most született meg... Ha a lustaság fájna, szokták ugye mondani... Lényeg a lényeg: Az MTV Movie Awards (aka Twilight Awards) idén is csodát hozott az Alkonyat rajongóknak, hiszen itt került először hivatalosan is bemutatásra a Saga utolsó részéhez - vagyis annak az első feléhez - készült 2 perces előzetesnek a bemutatására. (Rendkívül szépen fogalmazok megint,bocsi!) Azért tettem hozzá, hogy hivatalosan, mert a díjátadó itteni idő szerint hajnali 5 körül ért volna ehhez a részéhez,  a nagyérdemű közönség azonban már órákkal korábban, este kilenckor láthatta a trailert, ha nem csukta be a szemét. Persze ismét ment a mutogatás Summit részről, hogy valaki kiszivárogtatott valamit, de mivel a hivatalos honlapon volt fent (nem érdekel, hogy test page volt), ez az ő saruk. De nem ez a fontos, hanem az, hogy bő 5 hónap múlva a moziban találkozunk! *csöpp,csöpp,smacc,squeeee*

First steps On The Road...

Tegnap volt Jack Kerouac szülinapja. 89 éves lett volna. Ennek emlékére/örömére  kijött egy új kép az év egyik legjobban várt filmjéből, az utóbbi évtized legjobban várt könyvadaptációjából. A premier, ha minden igaz, november 25. Addigra talán el is készül végre a kritikám/ismertetőm a könyvről, amit már nyár óta készülök megírni... Az éves előzetesben Oscar-esélyekről is csiripelnek a madarak, bár maga a film még csak alig félkész stádiumban van. Reménykedni lehet, a közreműködők nevei sok jót ígérnek.

Forgatókönyv: Jose Rivera (The Motorcycle Diaries)
Rendező: Walter Salles (The Motorcycle Diaries)
Producer: Francis Ford Coppola
Operatőr: Eric Gautier (The Motorcycle Diaries, Into The Wild, Taking Woodstock)
Zeneszerző: Gustavo  Santaolalla ( TheMotorcycle Diaries, Brokeback Mountain, Biutiful)
Jelmeztervező: Danny Glicker (Up in the air, Up, Milk, True Blood)

Színészek: Sam Riley (Control), Garrett Hedlund (Tron), Kristen Stewart (Into The Wild), Kirsten Dunst (Spiderman), Tom Sturridge (The Boat That Rocked),Viggo Mortensen (The Lord Of The Rings), Steve Buscemi (Boardwalk Empire) Amy Adams (The Fighter), Elisabeth Moss (Mad Men), Terrence Howard (Iron Man)

Régebbi képekért katt...

Welcome to the Rileys

Amint posztoltam Potteréket, kijött ez. Úgy érzem ezt muszáj megosztanom a világgal. Zseniális. Bő két hét múlva pedig hódító útjára indul Amerikában.:D



Ja, és itt az új trailer is, francia felirattal, néhány új jelenettel. I see skin!!!!:D

Tie a yellow ribbon round the ole oak tree

Hosszú várakozási idő után végre eljött az a pillanat, amire gondolom már mindenki nagyon várt: Ther Yellow Handkerchief kritika a tejvatúrón! Na jó, gyanítom ez nem igaz, de lényegtelen, attól én még megírom.

Story: Brett Hanson most szabadult a börtönből, miután letöltötte hat évig tartó büntetését egy ember véletlen meggyilkolásáért. Mialatt azon morfondírozik, visszatérjen-e oda, ahol élete sorsdöntő fordulatot vett, megismerkedik két tinédzserrel, Martine-nal és Gordyval, akik felajánlják, hogy elviszik magukkal. Louisianát átszelő utazásuk során Brett először megpróbálja eltitkolni múltját, de lassanként egyre több mindent fed fel erőszak, bánat és rossz döntések árnyékolta életéből. Amikor már feladna minden reményt, hogy valaha is újra együtt legyen volt feleségével, Mayjel, elfogadja fiatal barátai segítségét, akik eközben életükben először megtapasztalják az igaz szerelmet. (ezt a port.hu-ról loptam)

Cast/Crew: Brett szerepében nem kisebb színészt, mint William Hurtot láthatjuk. Remélem legalább őt nem kell senkinek bemutatni...A feleségét, Mayt az indie filmeket kedvelők számára bizonyára jól ismert Maria Bello alakítja. Akinek az ő neve nem mond semmit, segítek: a Sakáltanyában ő volt a bár tulajdonosa. A fiatal párocskánk nöi tagja Kristen Stewart, akit ha valaki nem ismer a mai napig, az nem is ezen a bolygón él. Gordy megformálója Eddie Redmayne, akiről biztosan merem állítani: sokat fogunk még hallani. A filmben ugyan nem látható, de mégis talán a legnagyobb húzónevének számít a háromszoros Oscar-díjas producer Arthur Cohn.

Tehát a film. Előljáróban el kell mondanom, hogy aki nem szereti a roadmoviekat, az valószínűleg ezzel a művel sem tud majd mit kezdeni. (Én imádom őket, így elfogult lesz a "kritikám".) Próbálom magamat majd azért a már jól ismert öt pontomhoz (forgatókönyv, hang, látvány, színészek, rendezés) tartani, akkor nem szállok talán annyira el.
Kezdjük is a forgatókönyvvel. Valószínűleg sok embert zavar az is, hogy rendkivül lassan haladunk előre a történet során. És igazából mikor látod a filmet, nem feltétlenül tiszta minden, kell idő a megemésztéséhez. (De ahogy már említettem, én szeretem az olyan dolgokat, amiken gondolkodni kell, ha nem mindent raknak elém készen.) Tipikus esete annak, hogy a kevesebb néha több. A maga módján amúgy teljesen logikus a maga lassúságával, néha váratlan váltásaival. Több szálon fut ugyan a történet, de teljesen követhető marad az időbeli ugrásokkal is. És bár a szimbolizmust mindig is utáltam, mert suliban soha nem tudtam elemezni, itt örülök, hogy használják az elemeit. Ezt mondjuk nem tudom mennyire köszönhetjük a forgatókönyvírónak, mennyire a rendezőnek. Amúgy a forgatókönyv igaz történet alapján készült, az eredeti történetet egy városi legenda alapján Pete Hamill írta 1971-ben.
Hang...Itt igazából csak a zenét lehet megemlíteni, amiről konkrétan nem tudom, mi, de kellemes, dallamos, egyszerű, szabad, adja a roadmovie hangulatot.
Látvány. Hol is kezdjem? Louisiana, azon belül is New Orleans nekem a szívem csücske. És mivel roadmovieről van szó, tele van a film totalokkal a környékről. Ami gyönyörű. Imádom. Ott akarok élni. Tudom, hogy van olyan, akit zavar, de nekem kifejezetten tetszett a filmben alkalmazott színhasználat, ami olykor tényleg kékítés és sárgítás volt, de általában nem ok nélkül. (Ajánlom hogy miközben nézitek a filmet, figyeljetek a kék és sárga színek alkalmazására.)

Színészek. William Hurt egy zseni. (És DILF. Tudom: pfujj.)Maria Bello méltatlanul ismeretelen a nagyközönség előtt. Az a nő olyan természeteséggel jelenít meg a vásznon egyáltalán nem mindennapi belső viharokat, hogy jogatalannak érzem, hogy eddig mindössze két Golden Globe jelölésig jutott csak. kristen Stewartról nem nyilatkozom, úgyis tudjátok. Eddie Redmayneről pedig nem véletlenül írtam korábban, hogy sokat fogunk még hallani róla. Szerethetővé tett számomra egy kis know-it-all karaktert, akivel ha a való életben találkoztam volna, ki vitt volna a világból. Annyira irritáló a fellépése, hogy az ember gyakorlatilag elgondolkodik azon, hogyan lehet még életben, miért nem ölte még meg senki hirtelen felindulásból. Aztán ahogy halad előre a történet, olyan mintha belelátnál a fejébe, látnád az ő szemén keresztül a világot. És hirtelen már nem megölni akarod, hanem leülni vele beszélgetni. Ja, és imádtam a déli akcentusokat, még akkor is, ha nem mindig értettem meg.

Rendezés: Okos, megtervezett, elgondolkodtató, az érzelmekkel jól játszó, magával ragadó filmet siekrült Udayan Prasadnak összehoznia. Nem ismerem az eddigi munkáit, de ezzel sem fog világot megváltani. De nyilván nem is ez volt a cél. Jól összefogott, ötletes munka. És nem feltétlenül közhely a filmben az, amit egyesek annak gondolnak.

Összességében azt mondanám, hogy a The yellow handkerchief esetében egy tipikus amerikai roadmovieről van szó némi európai beütéssel. És a legtöbbet valószínűleg Louisiana államban élő, a Katrina után (aminek most volt nem régiben az 5 éves évfordulója) új életet kezdő emberek számára jelentheti. De szerintem mást is könnyen sírásra késztet..

Isten hozott Rileyéknál

Mivel már bő fél évvel ezelőtt volt róla egy rövid írás, most nem óhajtom azzal az időtöket rabolni, hogy ismétlem magam. Inkább lássátok saját szemetekkel, mit tojt a nyuszi a héten.



Ősszel jön ki a mozikba Amerikában. Limitált kiadás lesz, november 5-én, nagy versenytársakkal. Reméljük jobb promót kap, mint a The Runaways tavasszal, mert igencsak Oscar-esélyes filmnek tartják az alakításoknak hála...

Total Eclipse Of The Heart

Bocs a címért, tudom, hogy már ezer helyen ellőtték a poént, de én még nem, szóval...:)

Elérkezett végre ennek is az ideje: Twilight 3.0!!! Ugye, ti is olyan izgatottan vártátok, mint mi, itt a tejvajtúrónál?!?:D

Szerdán összegyűlt hát a banda az Budának nagy városában, hogy együtt lehessen tanúja egy csoda születésének. Délelőtt 10es előadás, késéssel, kevés emberrel, egyeseknek VOLTra indulás előtt, ketteseknek suli helyett egy kisebb vagyon elköltésével egybekötve..."Hihetetlen, de élmény." Igen, Nothing Hillt idéztem, és? Két óra tömör gyönyör. Akarom mondani mosoly. Illetve vigyor. Helyenként hangosan felnevetéssel... Azóta én másodszor is magamévá tettem a filmet, így változott a véleményem is. Pozitív irányba!!! Igen, először nagyon sok bajom volt a filmmel...

(Nyugi, én sem veszem magam komolyan az ilyen bevezetők írásánál...Inkább be is fejezem. Így félúton.)

Story: Bella és Edward újra együtt, de Jake szerti Bellát ezért ő szenved. Meg Bella is, mert gonosz Victoria vámpírhadsereget gyárt, hogy megölje kedvenc protagonistáinkat. Ja, és jön a Volturi is, mert ők "don't give second chances". És most dönteni kell, hogyan tovább.

Crew: A szereplőket nem sorolom fel, mert ez már a 3. rész, aki látta az eddigi részeket tudja. Egy változás van: Bryce Dallas Howard lett Victoria Rachelle Lefevre helyett. (Igen, ő Ron Howard nem is olyan kicsi lánya.) A rendező David Slade (Hard Candy), a zenét pedig az Oscar-díjas Howard Shorenak köszönhetjük... A forgatókönyvért pedig Melissa Rosenbergnek lehetünk hálásak. Vagy éppen nem.

Meg kell mondanom, mikor szerdán először láttam a filmet, csalódott voltam. Szép volt, jó volt, de nem olyan érzéssel léptem ki a mozi ajtaján, mint a New Moon után. Pedig kritikus szemmel nézve ez a rész a legerősebb a három közül, minden részében fejlődés tapasztalható. Akkor mi volt a baj? Talán az, hogy az előttünk lévő sorban ülő egyén a legdrámaibb részeknél olyan orrfújást produkált aminek finghangja volt. Vagy az, hogy Méri egyik okos megnyilvánulása miatt akárhányszor Dakota Fanning színre lépett, a fejemben felcsendült a Lucy in the sky with diamonds. Esetleg az olyan feliratrészletek is közrejátszottak mint a "mélyen belédakasztotta a horgát". Nem tudom. Ez mind külső tényező, ezért nem okolhatom a filmet. Azonban sajnos akadt olyan is, amiért igen.

A forgatókönyv először is. Értem én, hogy 2 órába kell belesűríteni egy milliárd oldalas könyvet, de ha nem olvastam volna előtte, nekem tuti nehezmre esett volna követni, hogy hol járunk időben. A másik gond: tudom, hogy szarból nem lehet várat építeni, és a könyv párbeszédeit tekintve Meyer asszony borzalmas munkát végzett, de könyörgöm, ha valaki a Dexterhez írt részeket, az miért nem képest ezeket a nevetséges megnyilvánulásokat legalább annyira átszabni, hogy elviselhetőbbek legyenek???

A második gondom a zenével volt. Bizonyos mértékig fejlődés mutatkozik a második rész Harry Potter koppintás után, de még így is ritkarossz volt. Ha már Oscart nyert valaki, legyen annyi önkritikája, hogy még akkor is minőségi munkát tesz le az asztalra, ha minden valószínűség szerint csak a pénz miatt vállalta. A másik: Ha már sikerült egy ilyen awesome soundtracket összerakni, akkor a zenék jelenetekhez való keverésénél figyeljünk oda. Ez szerintem nem teljesíthetetlen kérés. Vagy tévedek?

Ezen kivül a szokásos probláma megint előkerült: CGI. Azok a nyomi farkasok most legalább akkor tűrhetőek, ha egy helyben állnak. De amint futkározás közben látjuk őket...Nem is tudom mihez hasonlítanám őket. Az első dolog, ami eszembe jutott, hogy kb olyan mozgáskoordinációval rendelkeznek, mint a kéthetes kismacskáim. Ami náluk ugyan cukinak számít, dea farkasoknál nevetséges hatást kelt. Ha már CGI, akkor itt megemlítem még a vámpírok harcát. Amint először szintén szánalmasnak találtam. Komolyan: semmi vér? Kvázi porcelánná változnak? Jó, értem én, hogy PG13 meg minden, de legyen már valami izgi. Másodszor látva már helyenként jól is nézett ki (Riley keze nem ez az eset volt), de az, hogy semmi nélkül a porcelánholttestek ripszropsz lángra kapnak...na az nagyon gyenge, akárhányszor nézem újra.

Egyéb: a színészi alakításoknál is fejlődés mutatkozik. Az tény, hogy Kristen Stewart tartja egyben ezt az egész franchiset, de azért akadtak társai is. Meglepő módon nagyon meg voltam elégedve Taylor Lautnerrel. Szokatlanul hiteles volt, főleg a műhelyes dühkitörésénél. Robert Pattinsonon is látszik, hogy próbálkozik, de én továbbra sem a színészi alakítása miatt kedvelem. Bár az ideges/ordibáló/harcoló Edwardja igencsak figyelemmreméltóra sikerült. Billy Burke végre kapott teljes jeleneteket, ezért millió köszönet. Őt jó nézni. Csakúgy mint Anna Kendricket és Dakota Fanninget. Kis szerepek, erős alakításokkal. Volt azonban itt is negatívum: Jodelle Ferland. El sem hiszem, hogy ő komolyan gondolta azt, amit művelt. Ennél még Britney is nagyobbat alakított a How I Met Your Motherben! Sőt Megan Fox is a Transformers 2-ben!Na, de erről ennyit.

Látvány: a csata/edzés/üldözés jól nézett ki. A CGIról korábban már szóltam, így maradt a képi világ, amiről nem beszéltem. Sokaknak nem tetszett, hogy Slade rengeteg közelit alkalmazott. Én nem tartozom közéjük, én imádom ahogy Slade látja a világot. És imádtam látni Kristen szeplőit is...:) Szintén sokat kritzálták, hogy milyen fakó/szürke volt a színvilág. Mondván túl komor. Én plusz pontot adok érte. Csak úgy, mint a szokatlan (és éppen ezért sokaknak szintén nem tetsző) kamerabeállításokért. Ahogy Riley menekül az első jelenetben? Mikor felülről veszi Bellát amint a kocsihoz sétál? Csodálatos!És bár én szinte minden filmnél kritizálom, hogy túl sokáig mutatják a tájat, ami hullára nem érdekel senkit, csak lassítja a filmet, itt még az is rendben volt. Szeretném David Slade szemein keresztül látni a világot! Ha már Slade: nekem tetszett a rendezése. Nyilván egy jobb forgatókönyv sokat dobott volna még rajta, de hát szarból nem lesz vaskarika...

Bizonyos mértékben a látványhoz tartoznak a kosztümök és a frizkók. Hár, parókát gyártani az első rész óta sem tanultak meg...Sajnos. Bár ez engem annyira nem szokott annyira zavarni,de mivel most Kristen fejére tettek vmi ocsmányságot, muszáj megemlítenem. A ruhák viszont most rendben voltak. Edwardot végre nem nagypapának öltöztették (az a mackóalsó, jajj:D), Bella is kapott egy kabátot amiben utcára is lehet menni, Jakenek is volt rendes nadrágja ÉS PÓLÓJA ami nincs szétszabdalva. Jasper konföderációs katona hacukában pure win, Rosalie mint Bridezilla is ütött.

Hát, így nagyából spoilermentesen ennyit tudnék mondani röviden a filmről. Nem egy remekmű, de ha ilyen mértékű marad a minőségjavulás, akkor az ötödik rész a végén még oscaresélyes lesz!:) Let's hope so!:)

Feel free to discuss!

That was bitchin'!

Szerdán végre eljött az a pillanat, amire hosszú-hosszú hónapok óta vártam: végre láthattam a The Runawayst. Bár nekem ez az élmény minden pénzt megért volna, sajnálatos módon egy leaked screener hozta meg a megváltást. (Fak ya Hungarian film distributors!) De ezúton ünnepélyesen megfogadom, hogy amennyiben kijön itthon a mozikban, tuti elmegyek és megnézem a vásznon is. Illetve 100%, hogy birtokolni fogom a dvdt. Amennyiben nyilván az is kiadásra kerül itthon...

Story: A film forgatókönyve Cherrie Curry Neon Angels című önéletrajzi könyve alapján készült, és 1975től kezdve mutatja be a The Runaways megalakulását, fénykorát illetve széthullását. Mindezt teszi úgy, hogy főleg magára Curryre, illetve a punk-rock női megtestesülésére, Joan Jettre koncentrál.

Cast: A rendező az elsőfilmes Floria Sigismondi, akinek munkáját különböző videóklipekből ismerhetjük már. Cherrie Curryt Dakota Fanning alakítja, Joan Jettet pedig Kristen Stewart. A banda további tagjai még a Lita Fordot alakító Scout Taylor-Compton, Sandy West megformálója Stella Meave, illetve az Arrested Developmnetből ismert, a filmben egy fiktív személyt alakító Alia Shawkat. A banda producere nem más, mint az Oscarra jelölt Michael Shannon. Rajtuk kivül még Cherrie anyjaként feltűnik Tatum O'Neal, illetve Elvis Presley unokája, Riley Keough is, aki Cherrie ikertestvére.

Akkor elemezzünk. Igyekszem kerülni a spoilereket, de nem ígérhetek semmit. Olvastam a forgatókönyvet is, de nem állítanám, hogy meglepetések nem értek. Az egyedüli problámáim a filmmel mindenképpen ehhez a kategóriához köthetők. A baj az volt, hogy gyakorlatilag nem lehetett követni, hogy időben hol járunk. Kezdünk ugye 1975tel(ezt láthatjuk ugye kiírva még az elején), aztán csak váltják egymás a jelenetek: első próba, fellépések, Japán, etc. A film utolsó jelenete(Joan a rádióban) már 1980ban játszódik. De ez az öt év, amit film körülölel gyakorlatilag úgy tűnik, mintha kb. két hét alatt játszódott volna le. És jó, elhiszem, hogy ez egy biopic, és a célközönséég nyílván otthon van a zenében, talán még vágja is hogy Japán például 77re tehető, de attól még nem ártatott volna ügyelni arra, hogy követhető maradjon a történet. A másik gond, hogy nagyon két, illetve 3szereplős lett a film. És ez ugye annyira még nem is lenne baj, ha nem egy zenekarról szólt volna a film, aminek 5 tagja van. És az biztos, hogy Cherrien és Joanon kivül a többieknek összesen volt talán 15 mondata.

Rendezés tekintetében renben volt itt minden. Volt egy-két jelenet, ami szerintem túl hosszúra sikeredett, de ettől még nem ült le a film. Ez a bő másfél óra szinte elrepült. Épphogy elkezdtem nézni, és már vége is volt. Sok volt az ötletes megoldás, ami tényleg egyedi volt. A legelső jelenet, illetve csak képsor arról az egy csepp vérről, szerintem zseniális volt. Továbbá Cherrie a boltban...és Joan a kádban...Áh, nem is tudom milyen jelzőt használjak.

A színészi alakításokról alkotott véleményem lehet,h ogy meg fog lepni titeket, de lehet velem vitatkozni. Kezdem azzal, aki engem a legjobban meglepett: Riley Keough! Ő volt az, akiről azt hittem, hogy nem tud két egybefüggő mondatot majd elmondani (bocs, de az interjúi alapján tényleg nagy IQ-fighternek tűnt), aztán mégis kifejezetten rendben volt. Aki viszont megvett kilóra az Stella Maeve. Indokolni nem tudnám miért, de szerda óta azon a fejen röhögök,a mit a Bridget Bardot-s képre vágott.:) Aztán ott volt Michael Shannon, aki majdhogynem szerethetővé tette Kim Fowley karakterét. Pedig ezt a forgatókönyvet olvasva nem gondoltam volna, hogy lehetséges. Adott egy újabb dimenziót a szerephez, ami miatt talán most már értem, hogy Fowley miért (volt) olyan, amilyen. Dakota Fanning viszont csalódás volt számomra. Imádom azt a lányt, tényleg, de valahogy úgy érzem, hogy túl nagy fába vágta most a fejszéjét. Biztos az előítéleteim is közrejátszottak, hogy számomra az a cuki kislány nem tudta hitelesen hozni az alkoholista junkiet, de ha annyira jó lett volna, ez nyílván nem lett volna gond. De ezzel nem azt akarom mondani, hogy rosszul játszott, csak hogy a karrierjét tekintve nem ez lesz a legjobb alakítása. (De nyugodjatok meg: nincs a Világok harca szintján azért!) Utolsónak Kristenről beszélnék. Gondolom az nem lep meg titeket, ha azt mondom, hogy imádtam. Nem mondom azt, hogy hibátlan munka volt(mert nem volt az),de volt olyan hely, ahol konrétan lúdbőrőztem! Neki voltak a legjobbak jelenetei is. Vagyis a legviccesebbek, legőszintébbek, 'legélethűebbek'. (És bár Helga barátom, aki szolidan leszbikus és feminista meg miegyéb, aki amúgy nem szereti Kristent, de ez a film nála is várós, még nem látta, biztos vagyok benne, hogy az első 30 perc után majd azt mondja, hogy 'sunázná' ezt a lányt. És ezzel nem is lenne egyedül. Bár már többször mondtam, hogy Kristenért feladnám a heteroszexualitásom, még soha nem éreztem ezt ilyen intenzíven, mint ezután a 106 perc megtekintése után. True story.)

A képi világ szerintem nagyon jóra sikeredett. Volt benne elég sok szokatlan kamerabeállítás, ami lehet egyeseknek nem tetszik, de nekem csak pluszként jött át, hogy nem sablonnal dolgoztak. Érződik Sigismundin, hogy eddig videoklipeket gyártott, mert a fellépéses jelenetek nagyon erősek. Szerintem legalábbis az egész film egyik csúcspontja a Dead End Justice előadása... A látványon sokat dobtak még a kosztümok és frizurák. Nem hinném, hogy bárki más képes lett volna sexi maradni ezzel a Joan-Jett-séróval...

Zene hangok...Egyértelműen a film erősségei. Sőt, ki merem jelenteni, hogy az életem során eddig látott nem kevés film közül ez használja fel a legjobban a zenét. És nem, itt nem a The Runaways slágerekre gondolok alapból, hanem például a Suzie Quattro féle Wild Onera, a Sex Pistols Pretty Vacantjére, Iggy Pop I Wanna Be Your Dogjára, et cetera, et cetera. A soundtrack is must, ha ez nem lenne egyértelmű! Dakota dalai ugye már kijöttek az albummal, de kristen is nagyon sokat énekel a filmben (többet, mint gondoltam volna), ala natur. ÉS mégis jól hangzott! (Bár én elfogult vagyok, ebben a tekintetben nem feltétlenül kellene az én véleményemre hagyatkoznotok...:D)

Jó, hát röviden ennyi. Go and watch it!

HAVE YA! GRAB YA! TILL YOU'RE SORE!

Jelenleg még csak ilyen minőségben,de még így is remek.:)Enjoy:D

Kész, slussz, BAFTA!

Tegnap este volt a BAFTA díjátadó gálája. (Akik nincsenek annyira képben: BAFTA=British Academy of Film and Television Arts, lényegében a brit Oscar, vagyis hatalmas dolog itt nyerni). Volt szerencsém - részben - élőben követni az eseményeket. Sőt, végre egyszer nem hajanali 2kor kellett anyáznom egy livestream miatt, hanem emberi időpontban.(London Time!!!:D) Ez valószínűleg sokat segített, mert általában nem szeretem az ilyen puccparádékat, de ezen nagyon jól szórakoztam. Bár ez igazából lehet a nyertesek névsorának köszönhető...Merthogy igazán szívet melengető ez a névsor.

Best Film: The Hurt Locker
Best Actress: Carey Mulligan (photo), An Education
Best Actor: Colin Firth, A Single Man
Best Director: Kathryn Bigelow, The Hurt Locker
Best Foreign Language Film: A Prophet
Best Animated Film: Up
Best Adapted Screenplay: Jason Reitman and Sheldon Turner, Up in the Air
Rising Star Award: Kristen Stewart
Best Production Design: Rick Carter, Robert Stromberg and Kim Sinclair, Avatar
Best Original Screenplay: Mark Boal, The Hurt Locker
Best British Film: Fish Tank
Best Supporting Actress: Mo’Nique, Precious
Best Makeup and Hair: Jenny Shircore, The Young Victoria
Best Costume Design: Sandy Powell, The Young Victoria
Best Supporting Actor: Christoph Waltz, Inglourious Basterds
Best Visual Effects: Avatar
Best Cinematography: Barry Ackroyd, The Hurt Locker
Best Film Editing: Bob Murawski and Chris Innis, The Hurt Locker
Best Music: Michael Giacchino, Up
Best Sound: The Hurt Locker
Carl Foreman Award (Best Debut by a British Writer, Director or Producer): Duncan Jones, Moon
Best Short Film: I Do Air
Best Animated Short: Mother of Many

Outstanding Contribution to British Cinema: Joe Dunton

Bár nem láttam minden filmet, mégis azt mondom, hogy nem lehet vitatkozni az eredménnyel. Remélem az Oscaron hasonló eredménnyel zár a The Hurt Locker. Egyszerűen jó volt nézni, ahogy Cameronban minden egyes Bigelow-győzelemmel meghalt valami....:D Abbahagytam, bocsi:D

Carrey Mulligan és Colin Firth: zseniálisak. Nem tudom elhinni, hogy van ember, aki nem szereti őket...

Ja, és aki arra gondolna, hogy Kristen csak azért nyert, mert az ő díjára minden proli Twilight fan szavazhatott, elmondanám: Az, hogy egyáltalán nevezték, az Akadémiának köszönhető (és már ez is hatalamas elismerés), ők szavazták be a végső ötösbe. Ahol két brittel találta szemben magát (és mindkettő nagy közönségkedvenc). Szóval nem kell azt hinni, hogy ez egy sima meccs volt. Továbbá pályafutása eddigi leértékesebb díja ez. Ez az ő estéje volt, egyedül. Ez nem Robról szólt! És főleg nem a Twilightról! Kár, hogy egyesek mégis az ellenkezőjét próbálták elhitetni mindenkivel...

Gratulálok mindenkinek!!!

The best movie of 2009

Vagyis nálam mindenképpen. Persze akad olyan, akinek nem tetszett, de velük nem foglalkozom, úgysem értem meg őket, mégha évekig is magyaráznák, mit nem szerettek rajta... Hogy miről beszélek? Adventureland!

Story: 1987ben járunk. James egy őrült nyarat tervezett magának a diplomázása után (hátizsákos Európa), de az apját áthelyezték, nincs pénz útra. Sőt, akkora a gáz, hogy haza kell költöznie és dolgoznia nyáron, ha következő évtől tovább akar tanulni a Columbián. De mivel a lelkünk irodalmat tanult az egyetemen, az egyetlen hely ahol munkát kap, az a helyi Kalandpark, ami tele van fura arcokkal. Itt találkozik Emmel, itt kezdődik kaland.

Cast/Crew: James Brennan szerepében cukorpofa Jesse Eisenberget láthatjuk (akit ugye ha más nem, a Zombielandből ismerünk). Kicsit Michael Cerás a srác, de sokkal jobb nála. Vagyis nekem sokkal hitelesebb tűnik. A női főszerep Kristen Stewarté (akit ugye nem kell bemutatnom....). Itt is sokat pislog, harapdálja az ajkát, vakarja a fejét, játszik a hajával. Szerintem továbbra is zseniális, de én ugye elfogult vagyok. Kisebb szerepekben még feltűnik Ryan Reynolds, Kristen Wiig, Bill Harder (őket, ha más nem, a SNL-ból ismerhetitek) és Martin Starr (őt a Knocked upból vagy a Superbadből például). És ha már megemlítettem a Superbadet: a rendező itt is Greg Mottola, sőt a forgatókönyvet is neki köszönhetjük, valódi története alapján írta.

Az Adventureland azoban teljes mértékben különbözik Mottola előző munkájától. Mérföldekkel meghaladja azt! (Bocsi, én utáltam a Superbadet, Seth Rogen ide vagy oda...) Érezhető, hogy saját élményeit dolgozta fel a filmben, mert a karakterek kidolgozása sokkal részletesebb, reálisabb, emberközelibb, és ettől az általuk közvetített érzések is sokkal valódibbnak hatnak. Amit azért tartok fontosnak megemlíteni, mert ez egy olyan igazi feel-good-film. Nem tudom elképzelni, hogy valaki azt a bő másfél óráját ne hatalmas mosollyal a száján zárja le. És nem azért, mert olyan hatalmas poénok vannak be. Sőt, azt kell mondanom, hogy a trailerben ellőttek szinte mindent. És bár romantikus vígjátéknak sorolják, szinte teljesen hiányoznak belőle a vicces szituációk. De a karakterek egyszerűen annyira magukkal ragadnak, annyira együttérzel velük, hogy helyettük érzel át minden mondatot, történést. És az ilyen szerintem nagyon ritka. Legalábbis én nem tudnék még egy olyan filmet említeni, ami akár csak hasonló hatással lett volna rám. (Valamiért talán a Wristcuttershez hasonlít, ami még ennyire magával tudott ragadni.) De pont ez a szép benne, hogy ennyire elüt minden mástól. Nem lehet elkülöníteni a drámai részeket a komédiától, annyira összemosódnak. Just like in real life... Nyilván ha valakinek nem jön be a film néhol talán kicsit vontatott tempója, nem sikerül átvennie a hangulatát, akkor nem tud majd vele mit kezdeni. De szerintem ez azért ritka. Hogy miből gondolom ezt? Filmzene. Zseniális. The Velvet Underground, INXS, The Replacements, David Bowie, The Cure, Lou Reed, Judas Priest, Whitesnake, Big Star, The Rolling Stones...Felkapnak és elrepítenek.

Összefoglalva: Egyszerű, de nagyszerű. Még akkor is, ha a leírtak alapján ez nem jön át:)

PS: Miramaxos film volt...

Hello world I'm your wildest girl

Elérkezett az a pillanat, amire rajtam kívül már nagyon sokan vártak: Kijött (mégha csak 50 másodpercben is) a The Runaways teaser trailere!

És hogy ez mit is takar? Hát, reményeim szerint ezt sikerül majd összefoglalnom a következő mondatokban.

Tehát a The Runaways egy a '70es évek végén működő, amerikai csaj rockbanda, tagjai között Joan Jettel. Bevallom őszintén, én róluk korábban nem halottam, csak Jettet, illetve a zenéjét ismertem (mint utóbb kiderült, köztük sok egykori Runaways dalt is, csak nálam azok is simán Joan Jett neve alatt futottak). De ez lényegtelen. Az énekesük, Cherry Currie, kiadott egy önéletrajzi könyvet Neon Angels címmel, ami alapján aztán egy forgatókönyv készült, amiből idén nyáron filmet forgattak. Ennek a filmnek a két főszereplője Dakota Fanning és Kristen Stewart. Most már érthető gondolom, miért írok erről...

A forgatókönyvet volt szerencsén úgy két hete olvasni. Szerintem rendeben van. Sok zene, sok csaj, sok-sok hiszti. A leírtak alapján néhány ötletes húzással...

Mielőtt rátérnék magára a trailerre, megemlíteném, hogy a rendező hölgy az elsőfilmes Floria Sigismondi, akinek munkásságát két Marilyn Manson klippel lehet gyoran a youtube segítségével csekkolni ( http://www.youtube.com/watch?v=d1EZeQ5Jmj0 illetve http://www.youtube.com/watch?v=2AmM2FAaxb8). Merész.

És akkor a trailer:

Hmmm...Dakota Fanningről nem merek nagyon írni. 15 éves... De basszus, láttátok azt a fűzőt??? Ahhoz képes, hogy milyen jelenetei lesznek (Kristennel közösen) a filmben, ez még semmi nem volt...

Kristen. Ebben az 50 másodperceben volt gyilkos bitchface, székdobálás, ajakharapdálás, gitár-ének-dakotásimi, fürdőkádbamerülés (kstewdevotee: 'You CAN sorta see her nibbly things!!!')... Hát igen. Inkább abbahagyom. The Stew owns me.

Még annyi, hogy Sundance-en lesz premier, március 19-től pedig már a mozikban lesz látható a film. És igen, maguk a színészek zenélnek és énekelnek a filmben. Enjoy!

http://www.runawaysmovie.com/

StripperStew @ the Rileys

Rég írtam már Stew-related bejegyzést, illetve az utóbbi napokban szerzőtársaim is elfoglaltak voltak, így nem frissítettünk, de most úgy döntöttem, megtöröm a csendet.

Tehát: múlt héten érkezett a hír, amire mindeki számított: a Welcome to the Rileys ott lesz a Sundancen. (Sőt, Kristen idén két filmmel nyomul majd, mert a The Runawaysnek is ott lesz -ugyan csak versenyen kivül - a premierje. De erről majd a következő alkalommal.)

Mivel nem feltétlenül mindenki olyan elvetemült rajongó, mint én, úgy érzem a WttR egy kis bemutatásra szorul.

Van egy forgatókönyvírónk, Ken Hixon, aki igazából semmi emlékezeteset nem alkotott. Egészen eddig. Mert ez a munkája most nagyon rendeben van. (Nem tudom, a filmből ez majd hogy jön át, meg mennyire írták át az ő eredeti elképzeléseit, de én végig szakadtam, ahogy olvastam a scriptet...) Aztán van egy rendezőnk, Jake Scott, aki eddig videoklipeket rendezett főleg - Smashing Pumpkins: Disarm, REM: Everybody Hurts, Radiohead: Fake Plastic Trees - és nem mellékesen Ridley Scott fia. Azt hiszem ígéretesnek tűnik.

A történet - röviden -, amit vászonra akartak vinni: Van egy házaspárunk, akiknek egy autóbalesetben meghalt a lánya, ezt pedig nehezen - vagy sehogysem - dolgozták fel. Az asszony (Lois) nem hagyta el évek óta - egészen pontosan a baleset óta - a házat, a férj (Doug) pedig csalja az asszonyt. Doug üzleti okokból New Orleansbe utazik, ahol megismerkedik Malloryvel, a kb 15 éves sztriptíztáncos/prosti-val.

Ehhez a sztorihoz kellett egy színészgárdát keresni. Ez elég jól sikerült: Dougot James Gandolfini, a Maffiózók Tony Sopranoja, feleségét pedig Melissa Leo (ő volt a The L Wordben, de a Righteous Killben is például) játsza. Mallory megformálója pedig Kristen Stewart.

Sajnos trailer még nincs, csak pár kép. De ezeket szívesen megosztom veletek:

'I can do a hand-job for fifty or if you got a rubber, I can do oral for a hundred.'

MALLORY: Then show me your cock.

DOUG: What?

MALLORY: Prove you’re not a cop -- show me your cock.

Röviden ennyi. StrippeStew már elve must see lenne a krisbian énemnek. Egy ilyen forgatókönyvvel meg főleg.

Ide meg kattintgassatok további infoért: http://www.imdb.com/title/tt1183923/. Meg azért is, hogy feljebb kerüljön a MOVIEmeteren, mert a jófej producer gyors trailert és új képeket ígért azért, ha szorgalmasak vagyunk:)

rajongó hírességek

Nem tudok egyszerűen elszakadni a twilightos témától...szánalmas. pedig a blog eredetileg nem rajongói blognak indult, mégis minden második bejegyzés az alkonyathoz kapcsolható...ez van.:)

de az a jó, hogy nem csak mi földi halandók vagyunk ennyire megszállottak, hanem olyan emberek is, akikért a világon ezrek(netán milliók rajonganak).

nem, nem jennifer love hewittra és jamie kennedyre gondolok (értük rajong egyáltalán valaki???), hanem két olyan arcra, akiket mágnes már megemlített korábban(valamilyen formában).

kate moennigről és leisha hayleyről (a gyengébbek kedvéért az L wordös shane és alice) van szó.

november 22én leisha együttesének(uh huh her) twitterjén a következő kiírás éktelenkedett: 'NEW MOOOOOOOOON!'

ezt követte aztán másnap: 'Ok, so new moon was kind of awesome. Nerd. Yes. I luf me some bella. What a talent, and by that I mean nice face' (oh, come on! she's so much more than just a nice face!!!)

jó, bevallom, az uh huh hert nem követem, leisha zenei karrierje nálam kimerült a murmursnál, de katet nem bírtam kihagyni. (jaja, mintha én lennék az egyetlen, akinek hetero létére durván bejön ez a csaj...) nála olvastam ezt (amit aztán retweeteltem is): 'never thought i would say this, but go see New Moon. i think uhhuher would agree'

hmmm...igen, ők sem célközönség, és garantáltan nem azért nézték meg a filmet, mert meztelen férfitestek vannak benne(leisha köztudottan meleg, kate meg...hát ő hivatalosan nem...de csak rá kell nézni xD) nekik biztos bejött kristen. nem csodálnám, mert ha látnám én is azt mondanám neki, amit az egyik részben Carmen anyukája mondott Shanenek - a Quinceañeras részre gondolok. ja, és pont azt a hanglejtést is használnám, amit most sajnos nem tudok beszúrni, de lényeg: 'You're so pretty!'

Újhold.rajongói szemmel.

Először úgy gondoltam, hogy majd írok egy olyan kritika-féleséget, ami azért legalább részben objektíven értékeli a látottakat, de rá kellett jönnöm, hogy ez esetemben szinte lehetetlen. Nagyon nehéz ugyanis felülkerekedni ezen a 'csöpp,csöpp,csöpp,nedves bugyi,hörr' életérzésen. Be kell vallanom, hogy ha egy kupac kakit vetítettek volna le nekem New Moon címmel, akkor is azt mondtam volna rá, hogy imádtam. Nekem bármit el lehet adni...még masni sem kell rá.

Akkor a filmről...

Az nyilván már lejött, hogy nekem bejött. (Ezt most milyen szépen írtam, ejjha...:D)

Azt viszont meg kell hagyni, hogy abban az esetben, ha nem olvastam volna a könyveket, nagyon sok sarkalatos pont akadt volna számomra. Ez pedig részben még az első rész hibája, hisz ebben a részben olyan jelneteket is bele kellett pluszban rakni, amiknek nem itt lett volna a helye. Mivel két órába bele kellett viszont sűríteni mindent, például a Volturi bemutatása elég hiányosra sikerült.(IMO)

Ha már Volturi, akkor...Megmondom őszintén, nekem a promós plakátok alapján nagyon nem tetszettek. A filmben viszont...ZSENIÁLIS volt. Michael Sheen és Dakota Fanning annak ellenére, hogy alig néhány percet szerepeltek, szépen hozták a karakterüket. Sheen ugye már az Underworldben is vámpírkodott, így tőle ez nem meglepő, de Dakota Fanning azzal a bájos kis angyali arcával képes volt velem elhitetni, hogy 15éves léte ellenére félnem kellene tőle. Charlie Bewley pedig igaz hogy még náluk is kevesebbet szerepelt, de ahogy a háttérben csak nézett ki a fejéből, az eszméletlen jó volt. (Nem tudom, miért pont velük kezdtem...mindegy)

Charlieról eszembe jutott a Billy Burke féle Charlie a.k.a. Bella apja. Sok kritika negatívan értékelte Bella és Charlie közös jeleneteit, mondván sokkal kidolgozottabb volt az első részben. Én ezzel nem értek egyet: az első rész telisteli semmitmondó jelenetekkel (étterem,konyha), itt viszont nekem jobban átjött, hogy milyen is a két szereplőnk kapcsolata. Ami Charlieval kapcsolatban egyedül zavart, az talán az volt, hogy nagyon próbáltak rájátszani a Harry Clearwaterhez fűződő barátságára. Jó, nyilván be kell mutatni, mert az ő halála még jelentőséggel bíra későbbiekben, de mivel az első részben csak a panírját említették meg, feltűnő volt, hogy most mindenhol ő volt ott, nem Billy Black. Akiről viszont én a könyv után azt hittem nagyobb szerepe lesz, nem csak egy ajtónyitásnyi...

Wolfpack. Hát oszkárt tuti nem kapnak majd az alakításukért, szexikék voltak és igazából ez volt a dolguk. Sokan izéltek, hogy igazából minden különösebb ok nélkül vetkőznek, csak látványcélt szolgálnak, de szerintem a 42fokos testhőmérsékletük, és az, hogy nincs pár millájuk arra, hogy naponta 5 gatyát és pólót vegyenek, megfelel magyarázatként. A farkassá változásuk elég jól megoldott volt, sőt, kifejezetten jól. Egy-két résztől eltekintve, de nem akarok szőrszálhasogatni.

Cullenék. Sajnos keveset szerepeltek, de őszintén szólva nekem annyira nem is hiányoztak...Rosalie nélkül nagyon jól megvoltam, és bár Emmettke testét még elnéztem volna, de azt meg kell hagyni, hogy (no offense Ancsika) amikor Kellan Lutz megszólalt, ott Emmett elvesztette számomra a varázsát...Jasper cuki volt, jól hozta a kis szenvedős-mosolygós fejét a gagyis paróka ellenére.:) Apropó paróka: Carlisle Volturis énjén a paróka, na az durva volt:D Esme...hát ő semmi extra, nem is ejtenék róla szót. Maradt Alice, aki szerintem rendben volt. Pattogott Ashley Greenenél a WU2 a szülinapos résznél, de csak mértékkel, így nem röhögtem hangosan fel. Szenvedni/félni annyira nem tud, de a szórakozott Alicet jól hozta.

Human. Semmi extrát nem láttunk tőlük. Anna Kendrick el fogja nálam érni, hogy a könyv ellenére szeressem Jessicát. Ügyes kislány, jól hozza a buta libát. (Hozzáteszem: az interjúi alapján nem az, így nincs 'magam adom' felállásról szó, erre pár hét múlva az Up in the airrel is rácáfol majd.)Mike...nem tudom...creepy valahogy nekem. Michael Welch úgy néz ki mintha leglább 30 éves lenne. És ez gáz szerintem. Nem tudok így vele mit kezdeni.

Victoria. Bár alig szerepel a filmben - és sajnos az Eclipseben már nem is fog - Rachelle Lefevre elérte, hogy az ő nevéhez fűződjön az egyik legjobb jelenet. Egyzserűen zseniális, amikor az erdőben üldözik őt a farkasok! A vizuális rész ötttös, megmutatták, hogy ha egy vámpír fut, az nem úgy néz ki, mint kinézett a Twilightban (mert az szánalmas volt!). Illetve mikor felülről mutatták a madárral meg mindennel, hát az valami gyönyörű kép volt. (Kicsit David Slades:)) Az audio részhez csak annyit mondanék: Thom Yorke - Hearing damage. WIN. Rachelle pedig gyönyörű. A vörös hajával együtt.

Mivel azt hiszem most végigvettem minden fontosabb szereplőt, így jöhet a Triumvirátus.

Jacob Black. Hát, Taylor Lautner rengetegett dolgozott (értsd gyúrt) ezért a szerepért. Megérte. Szerintem kb 12 kocka van a hasa helyén. De most ettől a résztől eltekintve, szerintem sikerült hoznia Jacob karakterét, hiteles volt számomra. De igazából anniyra nem tudtam koncetrálni a játékára, mert vagy a hasa vagy a háta, vagy a karja elvonta a figyelmemet. Tudom, hogy csak 17éves, de akkoris. Nem bírtam ki, szexikus:D

Edward. Keveset szerepelt, mikor épp igen, akkor meg szenvedett... Nem gáz, mert az nagyon megy Robnak. Bár őszintén szólva, nekem volt pár olyan rész mikor nem igazán értettem, hogy most milyen érzelemet akar kifejezni. De lehet csak azért, mert az én hisztis fejem hasonlít az ő szenvedősére, és mivel mindenki magából indul ki, én összezavartam magamat. Amúgy Rob sokat fejlődött az első részhez képest. A járása olyan, mint ha nem három napja tanult volna meg két lábon járni (de lehet ez csak annak köszönhető, hogy ahányszor az egész testét látjuk, akkor épp lassított felvételen jelenik meg...) A fight scene is rendben volt, bár ez inkább Daniel Cudmorenak köszönhető, Roban csak feküdnie kellett szinte:D Az felfestett hasfala viszont mindent vitt. Annyira látszott, hogy ilyen kis takarmány teste van, mikor zihált...De attól én még nem adtam volna rá azt a piros köpenyt... Jó volt látni azt a girnyó valóját:D És amúgy valaki magyarázza már el, hogy mi az élet történt Edward ruházatával ebben a részben??? Egy öreg papa hord ilyen zakót, mint ami rajta volt a filmben. Jó, értem én hogy 109 éves, de elvileg 17nek néz ki!!!Akkor meg?

Bella. Kristen Stewart vitte a hátán a csapatot. Mikor ült a székben és múltak a hónapok (az a rész, ami meari szerint nem igazán kreatív, szerintem meg eszméletlen jó), mikor éjjel sikít álmában, vagy a breake up scenenél az arca ('That changes things...a lot...'), Komolyan elbőgtem magam. Sokan kritizálták (karaktert magát is), hogy ez első részben csak szenved és hogy ez milyen uncsi. Nem tudom, akkor most ehhez ők mit szólnak... Tömény fájdalom, ami sugárzik ebből a lányból... Könnyek nélkül megoldva. Veszettül tehetséges. Lehet őt utálni (nem tudom hogyan, de biztos van aki képes rá), de a munkáját el kell(ene) ismerni. Tudnék róla még ódákat zengeni, de most inkább nem teszem.

Chris Weitz. Ötletes, nagyon jó meglátásokkal. Akadt pár jelenet, amit én nem így oldottam volna meg, de összeségében remek munkát végzett. A könyvhöz, ammeniyre lehetett hű maradt, sőt, helyenként inkább javított rajta. Nagyott dobott a filmen, hogy a párbeszédek nem olyan száraz maszlagok voltak, mint a Twilightban, hanem helyett kapott a humor is. (Mert valljuk be, a 17éves generáció nem olyan búval b@szott,mint az az első rész alapján tűnt.)

A reklámokat is ügyesen megoldották: Edward és a Volvoja, Bella Cannon fényképezője, a mozinál a Burger King embléma, a repülő pedig jólláthatóan Virgin America. Ami egyrészt vicces, mert Bella egy Virgin gépen...na mindegy...:), másrészt meg a Virgin America csak Amerikán belül működik, Olaszországba a Virgin Atlantic vitte volna őket (nem, ezt nem magamtól tudom->twitter). Azt pedig ha nézitek a filmet, figyeljétek meg, hogy a gézdarabok, amiket Carlisle felgyújt, egy szívet formáznak...elvileg)

Összeségében:

A film vizuális részeire jönne úgy 8 pont a 10ből (ahogy a vízbeugrós részek kinéztek - Sam, Victoria, Bella - az szerintem gány volt, egyéb mínusz: a parókák, Rob festett hasfala)

Az audio rész nálam simán 10pont lenne, ha a score nem lett volna ennyire félresikerült... A soundtrackre felkerült dal alapján azt hittem Desplat simán lenyomja Carter Burwellt, de tévedtem. Nekem nagyon nem jött be. Maga a soundtrack viszont zseniális, úgyhogy legyen 9 pont.

Summázva: Nálam ez a film 8 csillagot ér a 10ből. (Ha nem olvastam volna a könyvet, elsőre tuti nem tudtam volna követni, illetve logikátlannak tűnt volna itt-ott...) És Alice víziója a vámpír Belláról...epic fail...ha azt valaki végig tudta nézni röhögés nélkül...hát gratulálok, felnézek rá:D

i'm officially a perv...

A mai nap valami fergeteges volt,de csak New Moon szempontból persze...:D

Madrid volt soron. Nem szaporítom a szót, beszéljenek a képek inkább:D

Balencia Spring 2010 RTW Mixed Pattern Dress. A ruha, amit Kiki viselt.(nem mintha értenék hozzá...:p)

Mondjuk ez mérföldekkel übereli a tegnapi londoni csodát (ezt biztosan állíthatom divattudatlanként is). Bár igazából miután sokat néztem, valahogy az is tetszeni kezdet...:D

Na,mindegy. Ma láttunk némi felkart, meg a szokásos hosszú lábakat.(Most komolyan,egy 165 centis csajnak hogyan lehet ennyi lába????)*irigy*

Mindegy, a lényeg, hogy menő a ruci. Ez mindenkinek feltűnt. Meg más is feltűnhetett annak, aki közelebbről is sezmügyre vette a képeket...:)

Hmmm...nice panties,great arse!:)Meg ezen a képen tök úgy látszik, mintha lenne melle. Pedig még Abracada-Bra sincs rajta...Fura. De tuti nagyon teszhetett Robnak, mert nagyon mosolygós volt ma este. És honnan gondolom, hogy a ruha/ami alatta van tette mosolygóssá?Honnan is? Ja, már emlékszem!

Ha nem lenne mindenki számára egyértelmű, Rob jobb kezét kell figyleni. Ha megtaláljátok...:)

Ennyi. Kezdem azt hinni, hogy túl sok időt töltök egyedül. Képnézegetéssel...

De nem kell félni. Az előző észrevételeim ellenére tartom magam a tegnapi állításomhoz: I heart kukiii :D

When the rain falls down...

Annyira nehéz lesz most összeszedett gondolatokat megosztani veletek, ami annyira szánalmas, hogy már már egy új szót kell kitalálnom rá....Tegnap született egy bejegyzés paris. je t'aime címmel. Anibani szerintem rendelkezik Alice Cullen képességével és látja a jövőt.

Szóval engem sosem hatott meg igazából annyira, hogy a mi dráága Kikink és Robearünk vajh egy párt alkot-e vagy sem(najó, a KOL koncertes képek azért made my day volt). De amúgy nem foglalkoztatott a kérdés. Aztán ma reggel felkelek, és ezt látom..

Hmmm...és akkor az ember lánya maradjon nyugodt...Nem maradtam. Nem sikerült kontrollálnom magam. De most tényleg: ezután a kép után nehéz lenne azt mondani, hogy csak barátok. Mert jó, belekarolok egy barátomba. Esetleg meg is fogom a kezét. De nem random, mielőtt felszállok Páriszban egy magánrepülőre!!!! Jó, lehet azzal jönni tényleg, hogy nem jelent ez semmit, mert akkor Jenny Garthnak is lenne félnivalója ilyen képek után:

De most komolyan: Létezik még olyan ember, aki ezek után tagadja Robsten létezését???Amikor a Szentháromság útnak indult Európába, az LAX-es paparazzi videón valami nőci szájából elhangzik a kérdés: KRISTEEEEEEEEEEEEN IS HE GOING TO PROPOSE IN PARIS??? Kiki azt hiszem megválaszolhatná így a kérdést: No (at least you shouldn't know about that...hahaha), but we were holding hands!(L)