2010. november 13., szombat

New York, Rio, Tokyo

Bocs, hazudtam a címmel. Igazából New York, Róma, India, Bali lenne a sorrend, de sajnos a Happy Gang anno nem ezekről énekelt. Amúgy Ízek imák szerelmek című műről óhajtok most szólni.
Kezdeném a címmel, ami szerintem tök találó. De ez csak azért mondom, mert ebéd után néztem meg, a film közben elhagyta a számat pár 'Jézusom', és végül szerelembe estem. (Csak később árulom el, kivel/mivel.)

Story: Mindene megvolt, amire a modern nőnek szüksége lehet: férj, ház, karrier, belátható távlatok - ám Liz Gilbert (Julia Roberts) rájön, hogy egyikre sem vágyik. Arról viszont fogalma sincs, hogy mire van szüksége igazán. Egy csúnya válás után egy váratlan döntéssel elhagyja addigi élete biztonságos kereteit, és hosszú útra indul, hogy teste és lelke is megkapja, amire igazán vágyik. Utazásai során Olaszországban felfedezi az evés őszinte örömét, Indiában megismeri az ima erejét és végül Balin váratlanul átélheti a belső békét és az igaz szerelemmel járó kiegyensúlyozottságot. (port.hu)
Elizabeth Gilbert azonos című, állítólag nagysikerű műve szolgáltatta az alapot. Őszinte leszek, én nem azért néztem meg a filmet, mert annyira megfogott volna ez az előzetes leírás. Hanem...

Staff/crew: A forgatókönyvet írta és rendezte Ryan Murphy, aki az általam igen nagyra becsült Gleenek az atyja.(Ezen kívül a Nip/Tuck kapcsolható még össze a nevével.) A főszerepben Julia Roberts, akit igazából mindenki szeret. Mellette feltűnik James Franco, akiért az én vagyok oda meg vissza. Aztán van még egy Javier Bardemünk, akiért a szakma (és gyanítom a rengeteg szőr miatt Méri) van oda. Ja és ki ne felejtsem a Watchmen Dr. Manhattanjét, a Majdnem híres Russel Hammondját Billy Crudupot. Azt hiszem a lényeg ennyi lett volna...

És most jöjjön a szokásos értékelésem.Yay.
Forgatókönyv: Unalmas. Sablon. Én ugyan nem olvastam a könyvet, de mivel Ancsika is fénysebességgel halad vele, gyanítom tipikusan a "szarból nem lehet várat építeni" esete állhat fent. De mégegyszer mondom: nem olvastam, így nem tudok érdemben nyilatkozni, így bocsánat attól, akinek tetszett a könyv és én esetleg megbántottam eme kijelentésemmel. Volt néhány vicces jelent, pár humoros párbeszéd, de semmi olyan, amit akár egy b-kategóriás filmben nem találnánk meg.
Hangok: Semmi extra. Az én változatomban (vagyis remélem csak az enyémben) volt valami kis alapzúgás néha, így ez rontotta az összélmenyt, de ettől eltekintve nem maradt meg semmi. Megint hazudok. Volt Eddie Vedder és Varázsfuvola is. Ezekre emlékszem.
Látvány: Akadtak nagyon szép felvételek, ezek a kinda road movie feelingből adódtak általában. Sajnos azt kell mondanom, hogy alapvetően viszont nem tetszett. De erre majd a rendezésnél kitérek és indoklom.
Színészek: Oscart ezért senki nem fog kapni... Julia Robertsnek nagyon kis cuki mikor lekezd dudorodni az a kis ér a homlokán, ebből nagyon sokat láthatunk ebben a két órában. Meg abból, hogy parancsszóra tud sírni, és olyankor olyan szépen csillog a szeme, hogy tényleg öröm nézni. James Francora idén nagyon figyel a kritika,de biztosan nem ezen alakítása miatt.Nem mondom, hogy rossz volt, de semmi extrát nem nyújtott. De ez talán a szerep hibája is: se vicces nem volt, se "komoly". Mivel a 127 órát még nem láttam, csak a Howlt tudom felhozni példának, hogy azzal hasonlítsátok össze.Ég és föld. (Amúgy majd a Howlról is szándékozom írni.Egyszer.) Javier Bardem. Szerintem néha kifejezetten rossz volt. Volt egy jelenet, amikor konkrétan hangosan felnevettem. De olyan tömény sex hangja van,hogy neki mindent megbocsátok. Még akkor is, ha szerintem néha úgy néz ki, mint egy szőrös, dülledt szemű béka. Billy Crudup meg szimplán bad casting szerintem. És szegénynek olyan idióta frizurája van/volt, hogy csak nevetni tudtam rajta a legtöbb jelenetében. Kár érte.
Rendezés: Eddig gyakorlatilag minden minden tényezőben találtam kivetni valót, és sajnos azt kell mondanom, hogy ez alól a rendezés sem kivétel. Sőt, azt kell mondanom, ez a leggyengébb láncszem. Nagyon sablon dolgokkal dolgozott sajnos. Amikor meg nem, akkor annyira stílusidegenekkel, hogy az már zavaróvá vált. Pl. Bardem fekszik a kanapén, Roberts elhagyja a szobát. Ez valahol 1:50-2:00 körül lehet. Figyeljétek meg. Krimi?Thriller? Aztán a kézikamera, ami engem amúgy néha a Gleeben is zavar, annyira remegett, hogy szinte rosszul lettem tőle. Ja, és a indokolatlanul hosszú montázsok. Azt ugye már írtam párszor, hogy utálom, mikor túl hosszan a környezetre fókuszálnak anélkül, hogy az bármi jelentőséggel bírna. Értem én, hogy az idő múlását be kell mutatni, de biztosan lett volna erre egy kevésbé unalmas megoldás is. Végül a leg-leg-leg-legfájóbb pont. 1. Utálom azt nézni, mikor embereket evés közben. 2. Spagettit nem lehet normálisan enni. 3. Ha egy szájat vesz a kamera az általában tök érzéki, de ha Julia Roberts száját látom még az eredetinél is nagyobb változatban, amint épp spagettit szív befelé, az nem érzéki, hanem gusztustalan. Félre ne értsetek, nem Roberts szájával van bajom, bárkiére ezt mondanám.
Összességében azt kell mondanom, hogy ez 5/10nél semmiképp nem érhet többet. Túl hosszú, túl unalmas, túl valótlan problémák, túl sznob. Ja, és a szolid nárcizmus is zavart. Meg az, hogy mindenki burzsuj (rajtam kívül). Tudom, van baj.



Kár, hogy Florence Welch a filmben már nem dalolt...FÉLREVEZTTEK!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése