2009. december 1., kedd

papírszív...vagy valami hasonló

A hétvégén véleltlenül rábukkantam Michael Cera egyik idei filmjére, a Paper Heart-ra. Bevallom őszintén, nem tudtam előzetesen a filmről semmit, így csekkoltam az imdb-s adatlapját. Nevek: Seth Rogen, Martin Starr. Ennyi nekem elég is volt. Kerestem egy sundances kritikát, ami öt csillagot adott rá. Na, mondom faja, jó lesz ez.

Story: Charlyne Yi, saját bevallása szerint sosem volt szerelmes, nem is hisz a szerelem erejében. Ezért egy dokumentum filmet forgat a szerelemről, ahol mindenféle emberrel készít interjút a témával kapcsolatban. Vannak tök random emberek is, de köztük vanna a neves barátai is, mint Seth Rogen és Martin Starr. Ja, ők a haverjai, mert hogy a csaj saját magát alakítja a filmben, és tudni kell róla, hogy ő volt az a csaj a Knocked Up-ban, aki mindig a kanapén feküdt és be volt szívva... Aztán főhősünk megismeri a Cera-gyereket, aki fel akarja szedni, és végül sikerül is neki, Charlyne pedig megismeri a szerelmet. Vagy nem...

Nálam az alappal nem volt gáz, érdekes, vicces történetnek hangzik. A megvalósítás viszont már hagy kívánnivalót maga után. Jó, igazából nem tudom miért panaszkodom, nem szeretem a doksifilmeket, így nem is várhattam el, hogy a csodálatos felvételek miatt fog tetszeni...Mert az semmi extra nem volt, szokásos mozgó kézikamera felvételek. Ezek mellé még pluszba jött az a rész, amikor ki bábokkal előadták az interjúalanyok előtörténetét. Na az tetszett: ötletes volt és vicces. Igen, ez volt az egész filmben az egyetlen, ami testzett...

Ami nagyon nem tetszett, az a főszereplőnk. És itt nem a kinézetére gondolok...(bár nyilván azt is lehetne kritizálni). A játékára gondolok, ahogy előadta magát, az egyszerűen...irritáló. Idétlen vihogás, sugárzott belőle a butaság. Teljesen önközpontú volt(ő a kis sérült lányka, aki nem tud szeretni...brühühü). Jó, nyilván az lett volna a lényeg, hogy őt ismerjük meg, de annyira felszínes az egész, hogy sosem tudjuk meg, hogy mit gondol igazából. És mindezt totál idegesítően. Ráadásul az elméletileg romantikusnak szánt szál is teljesen lapos volt. Nem mondom azt, hogy hiteltelen, de egyáltalán nem meggyőző. Volt egy-két cuki jelenet, meg édi, hogy Cera és Yi is ilyen kis szerencsétlenek, de semmi több. Ha legalább vicces lett volna, akkor azt mondom jól van, de ahhoz képest, hogy mindketten komikusok, nem igen tudnék olyan jelenetet mondani, aminél elmosolyodtam volna. Ez pedig kellemetlen. Igencsak kellemetlen.
Pozitívumként egyedül az interjúkat tudnám említeni, mikor Charlyne csak a mikrofont fogja és hallgat. Ott volt pár aranyos történet, amit érdemes végighallgatni.Ennyi.

Én összességében azt mondanám, hogy volt benne potenciál, de ezt a mozit ahol csak lehetett, ott elrontották. Kár érte.
De see yourself! And feel free to comment..


3 megjegyzés: