kolorSztár Akusztik

Még valamikor a bemutatkozómban említettem Stéphane Lambiel iránti veszettnagy rajongásomat. Namost valamikor abban az időben, a gimi elején történt, hogy egy karácsony előtti utolsó történelemórán (akkor ugye mér nem tanultunk... régi szép idők) a tanárom behozott egy magnót, és berakott egy colorStar cd-t. Akkor zuhantam bele a zenekarba, kifejezetten pedig az énekesbe, Keleti Andrisba, aki nem egy kifejezett szívtipró, se nem magas, se nem vicces, kiemelkedő hangja sincs, csak egyszerűen nagyon aranyos és zseniális zenét csinál.

A colorStar zenéje kicsit megfoghatatlan- kicsit elektronikus, kicsit nem, kicsit pszichedelikus, kicsit nem, kicsit világ, kicsit nem. Ők így fogalmaznak:
"A pop- és rockzene hangszeres eszközeivel, de annak dalformára épülő hagyományos struktúrájával szakítva, a modern elektronikus tánczenén felbuzdulva és a 90-es évek pszihedelikus zenei színterének virágzásán felbátorodva született meg 1996-ban a colorStar." 96-ban, tehát lassan 15 éve nyomják. és milyen jól!

Ja igen, a nevüket arról a bizonyos tévéről kapták, ami kifejezetten hajlamos volt felrobbanni.
Egyébként a colorStarban alapvetően öten vannak: 3 gitár, 1 dob, 1 billentyű/sampler. Az énekes-gitáros az Andris (közreműködget a Budapest Bárban is), a basszgitáros most éppen a rasztahajú Ferigyerek, a dobos az Farkas Zoli (aki az Eric Sumo Band-et is erősíti), a billentyűs Szinya, a szólógitáros meg Szalay Peti (Korai Öröm és még ezermás zenekarban is játszik).


(Sztájlisztjuk az nincs, minek is, de a kép szerint egy olyan ismerős se akad, aki szólt volna nekik, hogy a termópulcsit inkább hanyagoljuk a press fotókról meg az új lemez belső borítójáról is. Dehát ők ők.)


A colorStar volt életem első jatés koncertje, mikor tizedikben lementünk megnézni őket, majd Dj Fraserre aludtunk a kisteremben, amíg vártunk az első buszra. Fiatal voltam még nagyon. Azóta soksok koncert klubokban, fesztiválokon, simán ők, vagy kiegészülve fúvósokkal- vonósokkal (DeLuxe), tökmindegy, mindig óriásit játszottak. A szuperlatívuszokat nem tudom elhagyni, ez olyan rajongós dolog.

Aztán volt egy 10 éves jubi koncertjük a Pecsában, ahonnan akartam lopni posztert, de mire észbekaptam, már csak 1, azaz EGY volt, de kellett volna nekem is meg a szintén cS fan barátnőmnek is. szóval azt csórtam le, majd lefénymásoltuk, kettévágtuk, és az egyik részét vittem Szegedre, a másik részét meg ő a munkásszállóba, ahol éppen akkor koli címen lakott.

Aztán egyszer játszottak a megboldogult kecskeméti Rock Caféban (elképesztően tré hely volt, de legalább volt), 3 órás csúszással. Felmentünk az emeletre teázni, időnkbe belefért. A teázóban ilyen kis babzsákok voltak, elhelyeztkedtünk, iszogattunk, majd egyszer csak a mellettünk lévő asztalhoz leült Andris. Én meg úgy odamentem volna, de a babzsákfotelből képtelen vagyok emberi, viszonylag elegáns módon kiszállni, anélkül, hogy a fenekem ne verné a körülöttem ülőket, szóval csak nyivákoltunk egy sort a barátnőmmel, hogy oda kéne menni, a másik kevésbé-fan barátnőm meg miattunk nyivákolt, hogy minek nyivákolunk, mindezt pedig végighallgatta az énekes. Vannak olyan dolgok az életemben, amik sohasem változnak.


Sajnos mostanában nem voltam koncerten (végre Pestre kerültem, a koncertek kánaánjába, erre közel s távol semmi pesti cS, én meg Zalaegerszegre meg Debrecenbe tutifix, h nem csórizok el), de tegnap este ők voltak az MR2-n az Akusztikban. És marhajó volt. A szólógitárt klasszikusra cserélték, Andris a megszokott fejmikrofonja helyett (megunta, h koncerten mindig az arcába csapódik a mikrofon a betépett arcok erőteljes ugrálása miatt) simával nyomta, aztán volt még itt hegedű, fúvósok, doromb, kanál, harmónika. Igazi kikapcsolós muzsikát játszottak, minden számot átgyúrtak, de elaludnom nem sikerült rá, figyelni kellett meg énekelni Andrissal. A Zéródal is felcsendült, a Kvimbi- féle. Kisstibi hangja persze utánozhatatlan, de nem is az utánzásra, hanem az újragondolásra törekedtek. Ez olyannyira jól sikerült, hogy még dilayla_ is azt mondotta, hogy akusztikban jól nyomják, és tényleg. Több ilyet szeretnék, több sima és mégtöbb akusztikus cS-t.

És akkor hallgassatok bele kicsit.


Meg a kvimbibe is.