When the rain falls down...

Annyira nehéz lesz most összeszedett gondolatokat megosztani veletek, ami annyira szánalmas, hogy már már egy új szót kell kitalálnom rá....Tegnap született egy bejegyzés paris. je t'aime címmel. Anibani szerintem rendelkezik Alice Cullen képességével és látja a jövőt.

Szóval engem sosem hatott meg igazából annyira, hogy a mi dráága Kikink és Robearünk vajh egy párt alkot-e vagy sem(najó, a KOL koncertes képek azért made my day volt). De amúgy nem foglalkoztatott a kérdés. Aztán ma reggel felkelek, és ezt látom..

Hmmm...és akkor az ember lánya maradjon nyugodt...Nem maradtam. Nem sikerült kontrollálnom magam. De most tényleg: ezután a kép után nehéz lenne azt mondani, hogy csak barátok. Mert jó, belekarolok egy barátomba. Esetleg meg is fogom a kezét. De nem random, mielőtt felszállok Páriszban egy magánrepülőre!!!! Jó, lehet azzal jönni tényleg, hogy nem jelent ez semmit, mert akkor Jenny Garthnak is lenne félnivalója ilyen képek után:

De most komolyan: Létezik még olyan ember, aki ezek után tagadja Robsten létezését???Amikor a Szentháromság útnak indult Európába, az LAX-es paparazzi videón valami nőci szájából elhangzik a kérdés: KRISTEEEEEEEEEEEEN IS HE GOING TO PROPOSE IN PARIS??? Kiki azt hiszem megválaszolhatná így a kérdést: No (at least you shouldn't know about that...hahaha), but we were holding hands!(L)